---

FELIS HUNGARICA
MAGYAR MACSKÁSOK  EGYESÜLETE

ALAPSZABÁLYA

1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Praembulum

1.§.
Az  egyesület neve „Felis Hungarica” Magyar Macskások Egyesülete (FH /Felis Hungarica) Az egyesület neve angolul:Felis Hungarica
9632 Sajtoskál Ady Endre utca 26 Az Egyesület elektronikus levélcíme:  info@felishungarica.eu 
Pecsétje: körpecsét kiírás FELIS HUNGARICA MAGYAR MACSKÁSOK  EGYESÜLETE ülő macskafigurával. Kis pecsét ugyanaz. Embléma: ugyanaz, mint a nagy pecsét.
Alapítási éve:2005
Számlavezető bank: MKB
Bankszámlaszám: 10300002-10490617-49020014
IBAN: HU04 10300002-10490617-49020014

2.§.
A FELIS HUNGARICA  Magyar Macskások Egyesülete a Budapest Környéki Törvényszék által nyilvántartásba vett  országos hatáskörű   egyesület

3.§.
Az FH jogi személy

4.§. Az egyesület 2006.09.13.-tól tagja a Federation Internationale Feline ( FiFe)- nek azaz a Macskások Nemzetközi Szövetségének.

5.§ 

a) A jogi személyt  létesítő személyek neve lakcíme (1.sz. melléklet)   

b) A jogi személy első vezető tisztségviselője neve címe (1.sz. melléklet)  

c) b) A jogi személy első vezető tisztségviselőinek(elnökségének)  neve címe (1.sz. melléklet) 

d) Tagjegyzék: (jelenlegi tagok) (2. sz. melléklet) 

e) jelenlegi vezető tisztségviselők  2.sz. melléklet) 

f. Az első Felügyelő bizottsági tagok neve, címe (3.sz. melléklet) 

Figyelemmel a Ptk 3:67 § (2) és 3:5. f. d) pontra egyesületet létesítő személyek nevét, jelenlegi tagjainak nevét valamint azok lakóhelyét, székhelyét, a vezető tisztségviselők fenti adatait az alapszabály 1.-3 számú mellékletében zártan kezeli. Az egyesület vezető tisztségviselőjének neve a civil szervezetek névjegyzékében  http://www.birosag.hu/allampolgaroknak/tarsadalmi-szervezetek-es-alapitvanyok-nevjegyzeke  szerepel, egyéb adata nem nyilvános. A változásbejegyzési kérelem benyújtására az Egyesület elnöke akadályoztatása esetén az Egyesület elnök helyettese .köteles. Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

II. AZ EGYESÜLET CÉLJA ÉS FELADATA

6.§

CÉLJA: Valamennyi macskafajta tenyésztése , állatvédelem támogatása,  a tagok szakmai képzése, továbbképzése, érdekvédelme, kapcsolatteremtés hasonló célkitűzésű hazai és külföldi szervezetekkel. További célja a tenyésztői munka, azon belül a fajmacska tenyésztés szervezése és hiteles nyilvántartása.

CÉL SZERINTI TEVÉKENYSÉGE:

- nemzeti és nemzetközi macskakiállítások, és más rendezvények szervezése. 
- A macskakiállításokon biztosítja az állatorvosi felügyeletet, a bírálatok FIFe rendszerű lebonyolítását és az ott elért eredmények nemzetközi elismertetését. Segíti és ellenőrzi tagjainak külföldi FIFe kiállításokon való részvételét.
- klubnapok előadások tartása, jog és érdekvédelem,  törzskönyvezés,  nyilvántartás vezetése, nyilvántartással kapcsolatos feladatok ellátása ,részvétel más szervezetek rendezvényein, lapkiadás.
- Törzskönyvezési szabályzata kizárólagos joggal szervezi és végzi a tagjai által tenyésztett vagy importált macskák FIFe által elismert törzskönyvezését. A törzskönyvezési szabályzat készítése és módosítása során a FIFe mindenkori előírásait betartja.
- teljesíti a FIFe tagságból adódó kötelezettségeket.

III. TAGSÁGI VISZONY, TAGOK JOGAI ÉS KÖTELESSÉGEI
7§

Az egyesület tagjai lehetnek (bármely fajtatiszta vagy fajta nélküli macskát tartó, tenyésztő, vagy kedvelő) természetes személyek, ha nyilatkozik a belépési szándékról elfogadják az alapszabály célkitűzéseit. A  létesítő okirat alapján az egyesület tagjait terhelő kötelezettségek teljesítését vállalja. Az egyesületnek nem lehet tagja, aki állatkínzás miatt hatósági, vagy bírósági elmarasztalásban részesült.
1. A  tagok vállalják, hogy az Egyesület részére személyenként 8000  Ft, azaz nyolcezer  Forint vagyoni hozzájárulást nyújtanak tagdíj címen
2. A vagyoni hozzájárulást az Egyesület nevére nyitott számlára kell  átutalni, illetve az egyesület székhelyén befizetni.
Szolgáltatást kedvezményes áron csak a tárgyévre befizetett tagdíj ellenében lehet lehet igénybe venni.

8§.

A tagsági viszony keletkezésének időpontja: alapító tagok esetében az alakuló közgyűlés napja, további  tagok esetében  a nyilvántartásba vétel napja. A  tag  felvételi kérelmét az egyesület elnökének küldi meg .Elfogadás esetén az  elfogadó nyilatkozat kézhezvételét követően 8 napon belül tagdíját az egyesület székhelyén befizeti vagy  a számlára utalja . A tagot a tagdíj befizetése után lehet  nyilvántartásba  venni. A  tagok minden évben sorszámozott tag KÁRTYÁT kapnak. A TAGKÁRTYA  tartalmazza az FH  emblémáját, az FH pontos címét, a  tagnyilvántartás  számát, a tag nevét,, címét  a belépés évében a nyilvántartásba vétel keltét, később az éves tagdíj befizetésének időpontját.Az  érvényességi évet, az FH  kis  pecsétjét, az elnök aláírását. 
A tagfelvételi kérelemről, illetve annak elutasításáról az elnök a kérelem kézhezvételétől 30 napon belül dönt. A felvételi kérelem  indoklás  nélkül elutasítható.A döntés ellen fellebbezési lehetőség nincs.

9.§.

Tagsági viszony megszűnik:

a) a tag kilépésével. A kilépésről írásban kell nyilatkozni, azt az elnöknek kell címezni .  A tagsági viszony a kilépésről  szóló nyilatkozat egyesület általi átvételének napján szűnik meg. A kilépés  a tagot terhelő vagyoni kötelezettség teljesítése alól nem mentesít.
b) a tagsági jogviszony egyesület általi felmondásával. A tagdíj tárgyév első napjától  esedékes, megelőző évi tagkártya tárgyév március 31.-ig érvényes.  A tagság tagdíj hátralék miatt akkor mondható fel, ha az Elnök  azt megelőzően írásban, igazolható módon felhívta a tagot a tagdíjhátralék megfizetésére és a fizetési határidő eredménytelenül telt el: Fizetési határidő: felszólítás vételétől számított 30 nap. Az elnökség  a  felmondást  elrendelő határozatát  írásban közli a taggal. A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs, azt a törvényszék előtt lehet megtámadni. A  tagot a tagnyilvántartásból az egyesület tagjai közül tagdíjhátralék miatt akkor kell törölni, ha az elnökség azt megelőzően írásban, igazolható módon felhívta a tagot a tagdíjhátralék megfizetésére és a fizetési határidő eredménytelenül telt el. Ha a tagdíj meg nem fizetése miatt a tagot az egyesület tagjai közül törlik, tagsága az egyesületben megszűnik. Az elnökség törlést elrendelő határozatát az elnökségnek közölnie kell a taggal. 
TAGSÁGI VISZONYT újra létesíthet, ez esetben az új belépőkre érvényes regisztrációs szabályok érvényesek.
c) a tag kizárásával; 
A tagság megszűnik, ha a tagot a közgyűlés az egyesületből kizárja. 
A tagot az egyesületből ki lehet zárni, az egyesület alapszabályát vagy közgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartása esetén.
Az Fegyelmi Bizottság elsőfokon , a közgyűlés másodfokon  – bármely egyesületi tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére – a taggal szemben kizárási eljárást folytathat le. Ezzel kapcsolatos szabályozást és az egyéb fegyelmi vétségeket és következményeket az Alapszabály fegyelmi szabályzat tartalmazza.  (Ld. IX. fejezet)
A tagot az egyesületből jogerős döntéssel kizárni csak a közgyűlés által elfogadott e szabályzatba foglalt meghatározott eljárás lefolytatást követően lehet. A tagot az egyesület elnöke írásban, igazolható módon értesíti a kizárási eljárás megindításáról. Szükség esetén, különösen az ügy bonyolultságára tekintettel a fegyelmi eljárást lefolytató szervek   több ülésen is dönthet a kizáró határozat elfogadásáról. A fegyelmi szervek  biztosítják  az érintett tag számára a védekezés lehetőségét, amely alapján személyesen nyilatkozatot tehet a fegyelmi szervek előtt , bizonyítási eszközzel élhet (pl. tanú meghallgatását javasolhatja, okiratot mutathat be), írásbeli beadványt nyújthat be, jogi képviselőt vehet igénybe. A jogerős  kizáró határozatot, annak elfogadását követő 8 napon belül az elnök írásban, ajánlott tértivevényes levélküldemény útján vagy az átvételt igazolható egyéb módon kézbesíti a kizárással érintett tagnak.  A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást.
d) a tag halálával , mely esetben a tagot a nyilvántartásból  a tudomásszerzéssel egyidejűleg törölni kell.

10§.

A tagok jogai:

Az Egyesület tagjait egyenlő jogok illetik meg, egyenlő kötelezettségek terhelik  jogaikat a tagok személyes aktivitás vagy képviselő útján útján gyakorolják.

Az Egyesület  tagjainak jogai:

a)  jogosult az Egyesület tevékenységében részt venni.
b)  jogosult részt venni  az Egyesület  Közgyűlésén, ott felszólalási  tanácskozási, indítványozási és szavazási jogot gyakorolhatnak,
c) az Egyesület tevékenységével illetve működésével kapcsolatban észrevételeket, javaslatokat tehet.
d) összeférhetetlenségi és elfogadó nyilatkozata alapján az Egyesület bármely vezető tisztségére megválasztható és újraválasztható,  ha a törvényben foglalt feltételeknek eleget tesz.
e) jogosultak részt venni az Egyesület rendezvényein.
f) igénybe vehetik az Egyesület szolgáltatásait és az egyesület által nyújtott kedvezményeket,
g) a testületi szervek vezetőitől, valamint a tisztségviselőktől tájékoztatást kérhet az Egyesület tevékenységéről,
h) indítványt tehet a közgyűlés és az elnökségi ülés napirendi pontjaira.
i) betekinthet az Egyesület nyilvántartásaiba,
j) az Egyesület valamennyi tagja a vezető tisztségviselő megválasztásakor és az Egyesület legfőbb szervének egyéb határozatai meghozatalakor személyenként egy szavazattal rendelkeznek.
k)  jog és érdekvédelem illeti meg.
 l) tagok egyharmada írásban az ok és a cél megjelölésével rendkívüli közgyűlés és rendkívüli elnökségi ülés összehívását kezdeményezheti.
m) tag tagsági jogait személyesen és képviselő útján is gyakorolhatja. (lásd: 12.§ J. pont).
n) a tag tagsági jogviszonyát az egyesület képviselőjéhez intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti.
o) az alapszabályban meghatározott időn belül a tagok és az egyesület szervei a közgyűlést összehívó szervtől vagy személytől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával.
p) a tagot tájékoztatási kötelezettség illeti meg, melyet az egyesület az e-mail címmel rendelkező tagok esetében az e-mail címre juttat el.

11.§ Az Egyesület tagjainak kötelességei:

a) kötelesek megtartani a FIFE,az  Alapszabály és egyéb egyesületi szabályzatok rendelkezéseit, illetőleg az Egyesület közgyűlésének , elnökségének és más szerveinek határozatait.
b) kötelesek teljesíteni az Egyesület tevékenységével kapcsolatosan önként elvállalt feladataikat, és tőlük elvárható módon elősegítheti az Egyesület célkitűzéseinek megvalósítását.
c)  kötelesek a tagdíjat késedelem nélkül befizetni.
d) Az Egyesület tagja nem veszélyeztetheti az Egyesület céljának megvalósítását, és az Egyesület tevékenységét.
e) Az Egyesület tagja köteles az egyesülettől hozzá érkező felhívásokra a felhívásban megadott határidőn belül válaszolni, a kért adatokat-különösen az állomány nyilvántartásra vonatkozóadatokat –késedelem nélkül  szolgáltatni.
f) Tagok kötelesek egymással kulturáltan ,udvariasan segítőkészen együttműködni.
g) Tag nem ronthatja más tag hitelét. Köteles rendezvényeken és máshol  sportszerűen viselkedni.
h) Tilos törzskönyvvel, származási lappal, vagy bármely irattal visszaélni.
i) Köteles macskáit és, ha más állata is van , azokat is kulturáltan tartani.
j) Tilos macskát üzletszerűen szaporítani, azokkal üzletszerű kereskedést folytatni.. Ez vonatkozik saját tenyésztésű és mástól vásárolt állatra is.  Tag nagybani kereskedőnek, viszonteladónak még alkalomszerűen sem értékesíthet állatot és nem lehet tagja más  állatkereskedelemmel foglalkozó szervezetnek sem.
k) Tilos az állatkínzás minden formája.
l) Tisztségviselő nem élhet vissza tisztségével.
m) Tag nem rongálhatja szándékosan az egyesület vagyonát.
n) KÖTELESEK az összes, tulajdonukban levő macskát akivel tenyésztenek és vagy kiállításra járnak,  az egyesületnél belépéskor illetve  új állat beszerzését követő 30 napon belül regisztráltatni.  A regisztráció díja megegyezik a törzskönyv kiállításának mindenkori  díjával

.  

4. AZ EGYESÜLET SZERVEZETE ÉS MŰKÖDÉSE

12.§.
A KÖZGYŰLÉS

A Közgyűlés a tagok összessége, az Egyesület legfelsőbb döntéshozó szerve. A tag jogosult a közgyűlésen részt venni, szavazati jogát gyakorolni, a közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni. A közgyűlés az egyesület tagjaiból áll. A Közgyűlés döntéseit ülés tartásával hozza. A közgyűlés helye, vagy az egyesület székhelye, vagy más a meghívóban pontosan megjelölt a közgyűlés lebonyolítására alkalmas helyiség. A Közgyűlés  jellegét tekintve rendes és rendkívüli lehet.

A Közgyűlés összehívása

a) Rendes, beszámoló  közgyűlést az Egyesület évente egyszer hív össze.
   b) Rendkívüli Közgyűlést kell összehívni az alábbi esetekben:
b/1) a tagok legalább egyharmada által aláírt kérelemre, melyben megjelölik az összehívás okát és célját.
b/2) az Elnökség  rendkívüli Közgyűlés összehívását tartja szükségesnek.
b/3) Az Elnökség  köteles a közgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha:
- a) az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
- b) az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy
- c) az egyesület céljainak elérése veszélybe került.

Az  a) b) c)  pontok  alapján összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.
d) a  Közgyűlést össze kell hívni, ha azt a Budapest Környéki  Törvényszék  elrendeli.
e) ha fegyelmi ügyet kell elbírálni

B) A közgyűlés összehívásának szabályai

A Közgyűlést az elnök, írásban hívja össze. Az elnök halála, lemondása, vagy tartós cselekvőképtelen állapota esetén a közgyűlést az elnökhelyettes hívja össze. Szabályszerűnek az összehívás akkor minősül, ha a közgyűlési meghívó elküldése és a közgyűlés napja között legalább tizenöt nap eltelik. A közgyűlésről azon tagokat, kik e-mail címüket az egyesület részére megadták az értesítést e-mailon kell megküldeni. Amennyiben a tagtól az e-mail hibajelentést nem küld , úgy kell tekinteni, hogy a tag az e-mailt megkapta. Ha a döntéshozó szerv ülését nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen a részvételre jogosultak  háromnegyede jelen van, és egyhangulag hozzájárul az ülés megtartásához.

C ) Közgyűlési meghívó tartalmi kellékei :

A közgyűlési meghívónak tartalmaznia kell az egyesület, nevét, székhelyét, címét, az ülés helyét, időpontját a napirendi pontokat, a határozatképtelenség esetére a megismételt közgyűlés időpontját és az eltérő határozatképességi szabályokra  vonatkozó figyelemfelhívást. Tartalmazza, hogy a  megismételt közgyűlés az eredeti napirendre felvett kérdésekben hozhat határozatot.

D) Napirend tartalmi kellékei:

A  közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása az Elnökség  feladata.

A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák. A közgyűlés  ülésén a szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésben hozható határozat, kivéve, ha a részvételre jogosultak legalább háromnegyede  jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul. A közgyűlési meghívó kézbesítésétől  számított, az alapszabályban meghatározott időn belül a tagok és az egyesület szervei a közgyűlést összehívó szervtől vagy személytől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. Ennek  a közgyűlés előtti  legalább  öt  nappal kell az Egyesület elnökéhez érkeznie . 

E) A napirend kiegészítésének feltételei:

A napirend kiegészítésének  tárgyában a közgyűlést összehívó  személy jogosult dönteni. Ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről a közgyűlést összehívó személy nem dönt vagy azt elutasítja, a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában.

A közgyűlés ülései nem  nyilvánosak, azon a tagokon és az ügyvezetésen kívül a közgyűlés összehívására jogosult által meghívottak és az alapszabály vagy a közgyűlés határozata alapján tanácskozási joggal rendelkező személyek vehetnek részt. Ha a döntéshozó szerv ülését nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen  a részvételre jogosultak legalább háromnegyede jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához.

F) A Közgyűlés lebonyolítása

A közgyűlés tisztségviselői:
- a levezető elnök,
- a szavazatszámlálók,
- mandátumvizsgálók,
- jegyzőkönyv vezető,
- hitelesítők

Megválasztásuk   szabályai: A közgyűlés nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel választja a felsorolt tisztségviselőket. A szavazatszámláló /mandátumvizsgáló bizottság elnökből és két tagból áll. Jegyzőkönyv hitelesítésre  1 főt kell választani. A Közgyűlésen az elnök, akadályoztatása esetén az elnökhelyettes elnököl.

G) Határozatképesség és a szavazás szabályai

A tagok vagy az alapítók határozatukat a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozzák meg. Ha e törvény egyszerű vagy azt meghaladó szótöbbséget ír elő a határozat meghozatalához, a létesítő okirat egyszerű szótöbbségnél alacsonyabb határozathozatali arányt előíró rendelkezése semmis. Ha e törvény egyhangúságot ír elő a határozat meghozatalához, a létesítő okirat ettől eltérő rendelkezése semmis.(Ptk 3.19.§ (3)
A  tagok a Közgyűlésen szavazással hozzák meg határozataikat. A Közgyűlés ülése akkor  határozatképes , ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult részt vesz. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell. Ha egy tag  valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni. 
A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója;
e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

A közgyűlés határozatait általában nyílt szavazással egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén  a kérdést elvetettnek kell tekinteni. Személyi kérdésekben a szavazás minden esetben titkosan történik. Titkos szavazást rendelhet el a közgyűlés más kérdésekben is az elnök előterjesztésére, vagy a jelenlévő rendes tagok egyharmadának kezdeményezésére. Az egyesület alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Határozatképtelenség miatt megismételt közgyűlésen  a szavazás szabályai úgy módosulnak , hogy a megjelentek szavazatának több, mint fele szükséges a határozat megszavazásához, kivéve azokban az esetekben, ahol jelen alapszabály ennél magasabb szavazati arányt követel meg. A szavazás általában nyílt, kivéve ahol jelen alapszabály titkos szavazást ír elő. Ha az egyébként szabályszerűen összehívott Közgyűlés a megjelent tagoknak az előírtnál alacsonyabb száma miatt határozatképtelen, legkésőbb egy hónapon belüli időpontra ugyanazon tárgysorozattal új Közgyűlést kell kitűzni, amely a megjelent tagok számára tekintet nélkül határozatképes. A határozatképtelen Közgyűlés az eddig megjelölt feltételek esetén is csak akkor  válik határozatképessé, ha erre a tagok  figyelmét a meghívóban előre felhívják. Amennyiben ugyanarra a napra, de későbbi időpontra tűzik ki az új közgyűlést, ezt a meghívóban közölni kell. Más időpontra kitűzött közgyűlésről a tagokat írásban értesíteni kell. A megismételt közgyűlést fél órával az eredetileg meghirdetett közgyűlést követően kell összehívni

H) Jegyzőkönyvvezetés szabályai

A jegyzőkönyvet a közgyűlés által választott  jegyzőkönyv vezető vezeti a közgyűlésen kézírással, vagy bármely írógépen. Amennyiben kézírással történik, azt utóbb-a kézzel írt szöveg megőrzése mellett- gépírásba át kell ültetni. Az írásba foglalás mellett jegyzőkönyv hangfelvétel alapján is készülhet.
Ptk. 3:75. § [Jelenléti ív. Jegyzőkönyv]
(1) A közgyűlésen megjelent tagokról jelenléti ívet kell készíteni, amelyen fel kell tüntetni a tag,  nevét és lakóhelyét . A jelenléti ívet a közgyűlés levezető elnöke és a jegyzőkönyvvezető aláírásával hitelesíti.
(2) A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza
a) az egyesület nevét és székhelyét;
b) a közgyűlés helyét és idejét;
c) a közgyűlés levezető elnökének, a jegyzőkönyvvezetőnek, a jegyzőkönyv hitelesítőjének a nevét;
d) a közgyűlésen lezajlott fontosabb eseményeket, az elhangzott indítványokat;
e) a határozati javaslatokat, a leadott szavazatok és ellenszavazatok, valamint a szavazástól tartózkodók számát.
(3) A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezető és a közgyűlés levezető elnöke írja alá, és egy erre megválasztott, jelen lévő tag hitelesíti.
(4) Az egyesület ügyvezetése köteles a közgyűlési jegyzőkönyvet, valamint a jelenléti ívet az egyesület dokumentumai között elhelyezni és megőrizni.
(5) Bármely tag a közgyűlési jegyzőkönyv másolatának vagy a jegyzőkönyv egy részét tartalmazó kivonatának a kiadását kérheti az ügyvezetéstől. ( A Ptk. 3:23. § figyelembe vételével )
A jegyzőkönyvet és jelenléti ívet , mint a határozatok nyilvántartását szolgáló okiratot, lefűzve és sorszámozva kell az Egyesület iratai között megőrizni. Folyamatos kezelését az Egyesület elnöke látja el.

1. I) Határozatok kihirdetésének szabályai

A Közgyűlés döntéseit, a döntés időpontját követő két héten belül írásban-igazolható módon -közli az érintettekkel, (valamint az Egyesület székhelyén kifüggeszti). A közlés azon tagok felé akik e-mail címüket megadták e-mailon történik.

J)  Szavazati jog  gyakorlásának feltételei

A tag jogosult a közgyűlésen részt venni, szavazati jogát gyakorolni, a G.pontban meghatározott korlátozásokat kivéve. Szavazati jogát személyesen és képviselő útján is gyakorolja. 
Képviselő útján való szavazati jog gyakorlás:
- A tag bármely más egyesületi tagnak, vagy ügyvédnek adhat meghatalmazást, hogy helyette és nevében szavazati joggal éljen. A meghatalmazást teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni, illetve az ügyvédi törvény szerinti meghatalmazási formába. Egy személy több meghatalmazást is elfogadhat kivéve, ha a meghatalmazók között, illetve a meghatalmazó és meghatalmazott között érdekellentét áll fenn.

K) A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

A közgyűlés hatáskörébe tartozik
a) az alapszabály elfogadása  módosítása;
b) döntés az egyesület megszűnéséről, más egyesülettel való egyesüléséről és a szétválásról
c) döntés az ügyintéző és képviseleti szerv ( 100 fő tagság elérése esetén a felügyelő bizottság tagjainak) megválasztásáról és visszahívásáról  titkos szavazással 2/3 szótöbbséggel 5 évre.
d) az éves költségvetés elfogadása;
e) döntés az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvényben meghatározott beszámoló és közhasznúsági melléklet elfogadásáról , ezen belül az ügyvezetésnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének - elfogadásáról
f) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelőbizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt;
g) a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;
h) a választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása; és
i) a végelszámoló kijelölése.
j) Az A)b/3 pontban leírtak okán összehívott közgyűlés esetén a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.
k) határoz az Elnökség által előterjesztett fontos, az Egyesületet érintő ügyekben, és kialakítja az Egyesület álláspontját az aktuális kérdésekben, melyet az Elnökség köteles képviselni:
l) meghatározza a következő naptári évre esedékes tagdíjak mértékét:
m) elbírálja az Elnökség elsőfokú fegyelmi  határozata ellen benyújtott fellebbezést:
n) tárgyalja a tagok által előterjesztett indítványokat:

A tisztségviselők visszahívásának akkor van helye, ha a tisztségviselő magatartása vagy tevékenysége súlyosan sérti az Egyesület céljainak megvalósítását. A közgyűlés az elnökség valamely tagjának visszahívásáról a tagok legalább 10%-ának indítványára határozhat. A Közgyűlés visszahívást eredményező határozata 30 napon belül bírósági keresettel megtámadható. Az elnökség tagját csak akkor lehet visszahívni, ha az új elnökségi tagot megnevezik, a két kérdésről egyszerre kell határozni

L) Közgyűlési határozatok közlése

Az egyesület székhelyén, a tagok által hozzáférhető helyen történő kifüggesztéssel és a tag által erre célra megadott e-mail címre történő megküldéssel

13.§. AZ ELNÖKSÉG

Az egyesület  irányításával kapcsolatos olyan döntések meghozatalára, amelyek nem tartoznak a közgyűlés , vagy más szerv hatáskörébe, a vezető tisztségviselőkből álló testület  Elnökség jogosult. A vezető tisztségviselők ügyvezetési tevékenységét a jogi személy érdekének megfelelően köteles ellátni. A vezető tisztségviselővel szembeni követelmények és kizáró okok:
- Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.
- A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni.
Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől. Az egyesület ügyvezetését a közgyűlés által öt évre az egyesület tagjaiból választott  Elnökség látja el. Az egyesület vezető tisztségviselői az Elnökség tagjai. Az Elnökség három tagból  áll.  Az Elnökség tagjai az Egyesület elnöke, az Elnökhelyettes, és egy Tag. Az elnökség tevékenységéről éves beszámoló készít. Az Elnökség üléseit szükség szerinti gyakorisággal, de legalább félévente egyszer tartja. Az Elnökség üléseit az Elnök hívja össze írásban. Szabályszerűnek az összehívás akkor minősül, ha a tagok az ülésről legalább három  nappal az ülés időpontját megelőzően írásban értesülnek, és a meghívó  tartalmazza: az egyesület, nevét, székhelyét, címét, az ülés helyét, időpontját a napirendi pontokat,  a határozatképtelenség esetére a megismételt ülés időpontját .Tartalmazza, hogy a  megismételt közgyűlés az eredeti napirendre felvett kérdésekben hozhat határozatot. A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák. Az Elnökség  ülésén a szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésben hozható határozat. A Elnökség  ülései nem  nyilvánosak, azon a tagokon kívül az Elnök által meghívott tanácskozási joggal rendelkező személyek vehetnek részt. Az elnökségi ülésen jegyzőkönyv vezető és hitelesítők működnek közre. Az elnökségi ülésen az elnök, akadályoztatása esetén az elnökhelyettes elnököl. Az Elnökség  akkor  határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult részt vesz. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell. Az elnökség határozatait a jelenlévő tagok szótöbbségével, nyílt szavazással hozza, de a többség titkos szavazást kérhet. Ha egy tag  valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni.
A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója;
e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
Az Elnökség  határozatait általában nyílt szavazással egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén  a kérdést elvetettnek kell tekinteni. Személyi kérdésekben a szavazás minden esetben titkosan történik. Titkos szavazást rendelhet el az Elnökség  más kérdésekben is az elnök előterjesztésére, vagy két jelenlévő tag  kezdeményezésére. Határozatképtelenség miatt megismételt Elnökségi ülésen a határozatképesség szabályai változatlanok. A  megismételt Elnökségi ülést öt napon belülre kell összehívni. A jegyzőkönyvet az Elnökség  által választott  jegyzőkönyv vezető vezeti kézírással, vagy bármely írógépen. Amennyiben kézírással történik, azt utóbb-a kézzel írt szöveg megőrzése mellett- gépírásba át kell ültetni. Az írásba foglalás mellett jegyzőkönyv hangfelvétel alapján is készülhet. A jegyzőkönyv minden oldalát a jegyzőkönyv vezető a két  jegyzőkönyv- hitelesítő, az elnök ,illetve az elnökhelyettes   szignálja, az utolsó oldalt a felsoroltak aláírják. Minden oldalon két tanú az aláírások valódiságát hitelesíti. A jegyzőkönyvet és jelenléti ívet , mint a határozatok nyilvántartását szolgáló okiratot, lefűzve és sorszámozva kell az Egyesület iratai között megőrizni. Folyamatos kezelését az Egyesüle elnöke  látja el. Az Elnökség  döntéseit, a döntés időpontját követő két héten belül írásban -igazolható módon- közli az érintettekkel.

Az Elnökség feladatai:
a) az egyesület napi ügyeinek vitele, az ügyvezetés hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala; rendezvények szervezése, tenyésztés szervezése,  előadások, tanfolyamok szervezése,
b) Az alapszabály módosítások kidolgozása és közgyűlés elé terjesztése, egyéb szabályzatok megállapítása, módosítása az elnökség hatásköre.
c) Az egyesület tenyésztési és kiállítási szabályzatait a FIFe mindenkori iránymutatása szerint kell elkészíteni.
d) Egyéni elbírálás alapján meghatározott időre tagdíj  illetve szolgáltatásmentesség adása
e) a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;
f) az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése;tagdíj éves mértékének közgyűlés elé terjesztése.
g) az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;
h) az egyesület jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztatásának előkészítése;
i) a közgyűlés összehívásának előkészítése, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése;
j) az ügyvezető szerv által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;
k) részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;
l) az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;
m) az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;
ny) az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele; és
o) Az ügyvezető szerv köteles a közgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha
o.a) az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
o.b) az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy
o.c) az egyesület céljainak elérése veszélybe került.
p) Az elnökséget az elnök saját tevékenységéről tájékoztatja.
r)  Az elnökség döntéseiről két közgyűlés között tájékoztatja az Egyesület tagjait.

Az Elnökség felelőssége:
A vezető tisztségviselő az ügyvezetési tevékenysége során az egyesületnek  okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felel az egyesülettel  szemben.
A vezető tisztségviselői megbízatás megszűnése:
a) a megbízás időtartamának lejártával
b) visszahívással;
c) lemondással;
d) a vezető tisztségviselő halálával
e) a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;
f) a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.
A vezető tisztségviselő megbízatásáról a jogi személyhez címzett, a jogi személy másik vezető tisztségviselőjéhez  intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat. A lemondást az elnökség ülésén kell bejelenteni jegyzőkönyvben rögzíteni kell vagy  írásban, igazolható módon kell közölni az elnökkel, az elnök más vezetőségi taggal. Ha az elnökség tagjai közül a tagok valamelyikének elnökségi tagsága - annak lejártát megelőzően - megszűnik, az újonnan megválasztott tag megbízatása az eredetileg megválasztott tag megbízatási idejének hátralévő időtartamára szól. Ha az egyesület  működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő  megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.

Az Egyesület tisztségviselői:
az Elnökség összes tagja, elnök, elnökhelyettes, tag, Felügyelő bizottság elnök és két tag. Fegyelmi Bizottság elnök és két tag. (Amennyiben a törvényes feltételek fennállnak és fel kell állítani felügyelő bizottságot) Tenyésztési Bizottság elnök és tagok. A tisztségviselőket a Közgyűlés választja, öt éves időtartamra,  korlátlanul újraválaszthatók. Az Egyesület elnökét 5 éves időtartamra  titkos szavazással 2/3-os többséggel a Közgyűlés választja, aki tevékenységével a közgyűlésnek felelős.

Az elnök feladatai:
a) A jogi személy törvényes képviselete. Az elnök képviseleti jogát önállóan gyakorolja. Az elnök  köteles az egyesület jogszabályban előírt adatait a nyilvántartó bíróságnak bejelenteni. Az elnök , mint  az egyesület  nyilvántartásába bejegyzett képviselője képviseleti jogának korlátozása és nyilatkozatának feltételhez vagy jóváhagyáshoz kötése harmadik személyekkel szemben nem hatályos, kivéve, ha a harmadik személy a korlátozásról vagy a feltétel bekövetkeztének vagy a jóváhagyásnak a szükségességéről és annak hiányáról tudott vagy tudnia kellett volna.
b)  A Közgyűlés és az elnökségi ülések összehívása  levezetése
c) Konferenciák és más rendezvények szervezése,
d) A Közgyűlésről felvett jegyzőkönyv  vezetésre  hitelesítésére felkérés,
e) Az Egyesület működésének irányítása,
f) Bankszámla feletti rendelkezési jog gyakorlása az MKB a „ A BANKSZÁMLÁK VEZETÉSÉRŐL, A BETÉTGYŰJTÉSRŐL ÉS A KAPCSOLÓDÓ SZOLGÁLTATÁSOKRÓL szóló üzletszabályzat előírásainak megfelelően. Kezeli az egyesület pénzeszközeit, ennek keretében utalványozási jogkört gyakorol
- kezeli az egyesület iratait, bevételi és kiadási bizonylatait
-vezeti az egyesület tagnyilvántartását
-őrzi a határozatokat tartalmazó jegyzőkönyvet
g) tagfelvételi kérdésekben dönt
h) befogadja a tag írásbeli bejelentését annak kilépési szándéka esetén.
i) a tagsági viszonyt megszüntető elnökségi határozatot hoz:

Elnöki tisztséget csak társadalmi munkában lehet betölteni, tevékenységéért jutalom, kedvezmény nem jár, de indokolt költségeit téríteni kell. Az egyesületen belül utasítási jogköre van, hatáskört azonban nem vonhat el. Munkáltató jogkört gyakorol az egyesület dolgozói felett. Lapkiadó, illetve felelős szerkesztő az egyesület által kiadott sajtótermékek esetében.Fegyelmi eljárást rendel el.  Ellát minden feladatot, amit az Alapszabály illetve az  egyesület  bármely szabályzata a hatáskörébe utal. A bankszámla felett az elnök és a közgyűlés által felruházott képviseleti joggal rendelkező személy(ek) jogosultak rendelkezni. Az Egyesület elnökhelyettesét a Közgyűlés választja, az elnökkel azonos módon tevékenységével a Közgyűlésnek felelős. Elnökhelyettesi  tisztséget csak társadalmi munkában lehet betölteni, tevékenységéért jutalom, kedvezmény nem jár, de indokolt költségeit téríteni kell.

Az elnökhelyettes feladatai:
Az elnök halála,  lemondása vagy tartós cselekvőképtelen állapota esetén a következő közgyűlésig ellátja az elnök feladatait. Egyéni esetben az elnököt annak feljogosítása alapján az elnök által meghatározott körben helyettesíti. A helyettesítés ideje alatt történtekről az elnöknek beszámol.  Az Egyesület elnökségi tagját a Közgyűlés választja az elnökkel azonos módon. Feladata: Részt vesz az elnökség munkájában . 

14.§ ) FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG

A 2013 évi V. törvény szerint akkor  kötelező felügyelőbizottságot létrehozni, ha a tagok több mint fele nem természetes személy, vagy ha a tagság létszáma a száz főt meghaladja. Amennyiben a törvény feltételei bekövetkeznek  az elnök 30 napos határidővel rendkívüli közgyűlést hív össze a Felügyelő Bizottság megválasztása napirendi ponttal. 
Ptk.3:82. §*
[A felügyelőbizottság létrehozásának kötelező esetei]
(1) Kötelező felügyelőbizottságot létrehozni, ha a tagok több mint fele nem természetes személy, vagy ha a tagság létszáma a száz főt meghaladja. Az alapszabály ettől eltérő rendelkezése semmis 
(2) A felügyelőbizottság feladata az egyesületi szervek, valamint a jogszabályok, az alapszabály és az egyesületi határozatok végrehajtásának, betartásának ellenőrzése.
Ptk. 3:26. §
(2) A felügyelőbizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet a felügyelőbizottság tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá aki vagy akinek a hozzátartozója a jogi személy vezető tisztségviselője.
(3) A felügyelőbizottság tagjai a felügyelőbizottság munkájában személyesen kötelesek részt venni. A felügyelőbizottság tagjai a jogi személy ügyvezetésétől függetlenek, tevékenységük során nem utasíthatóak.
(4) Az első felügyelőbizottság tagjait a létesítő okiratban kell kijelölni, ezt követően a döntéshozó szerv választja a felügyelőbizottsági tagokat. A felügyelőbizottsági tagsági jogviszony az elfogadással jön létre.
(5) A felügyelőbizottsági tagság megszűnésére a vezető tisztségviselői megbízatás megszűnésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy a felügyelőbizottsági tag lemondó nyilatkozatát a jogi személy vezető tisztségviselőjéhez intézi.
3:27. § [A felügyelőbizottság működése]
(1) A felügyelőbizottság köteles a tagok vagy az alapítók döntéshozó szerve elé kerülő előterjesztéseket megvizsgálni, és ezekkel kapcsolatos álláspontját a döntéshozó szerv ülésén ismertetni.
(2) A felügyelőbizottság a jogi személy irataiba, számviteli nyilvántartásaiba, könyveibe betekinthet, a vezető tisztségviselőktől és a jogi személy munkavállalóitól felvilágosítást kérhet, a jogi személy fizetési számláját, pénztárát, értékpapír- és áruállományát, valamint szerződéseit megvizsgálhatja és szakértővel megvizsgáltathatja.
(3) A felügyelőbizottság határozatait a jelenlévők szótöbbségével hozza. A létesítő okirat ennél alacsonyabb határozathozatali arányt előíró rendelkezése semmis.
3:28. § [A felügyelőbizottság tagjainak felelőssége]
A felügyelőbizottsági tagok az ellenőrzési kötelezettségük elmulasztásával vagy nem megfelelő teljesítésével a jogi személynek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felelnek a jogi személlyel szemben. A Bizottság 3 fő tagból áll,. A Bizottság tagjai csak természetes személyek lehetnek, választásukra, újraválasztásukra, visszahívásukra az Elnökség választására vonatkozó szabályok irányadóak, tagjait is 4 évre választják. A Bizottság tagjai csak személyesen járhatnak el. A Bizottság tevékenységéért a Közgyűlésnek felelős és annak beszámolni tartozik. A Bizottság tagjai tevékenységüket társadalmi munkában, díjazás nélkül végzik, de indokolt költségeiket az Egyesület megtérítheti. A Bizottság szükség szerint de legalább évente két alkalommal tart ülést. Az ülést az elnök hívja össze  Az ülés összehívásának rendjére a Közgyűlés összehívásának szabályai az irányadóak. A Bizottság akkor határozatképes, ha az ülésen mindhárom tag jelen van. A Bizottság 3 fő egyidejű részvételével dolgozik, és határozatait egyszerű többséggel hozza, minden tagnak egy szavazata van.

15.§  FEGYELMI BIZOTTSÁG

A Fegyelmi Bizottság a közgyűlés által titkos szavazással 2/3 szótöbbséggel  öt évre egyénenként külön-külön  választott elnökből és két tagból  álló testület. Tevékenységéért a közgyűlésnek felelős és annak beszámolni tartozik.  Feladata a Fegyelmi Szabályzat alapján az első fokú fegyelmi eljárás lefolytatása. A fegyelmi határozat ellen a közgyűléshez fellebbezésnek van helye. A fegyelmi bizottság elnöke és tagjai az egyesület irataiba betekinthetnek a vezetőségtől információkat kérhetnek.

16.§  TENYÉSZTÉSI BIZOTTSÁG

A Tenyésztési  Bizottság a közgyűlés által titkos szavazással 2/3 szótöbbséggel  öt évre egyénenként külön-külön  választott elnökből és két tagból  álló testület. Tevékenységéért az Elnökségnek felelős

és a közgyűlésnek beszámolni tartozik.  Feladata  a FIFE mindenkori Tenyésztési  Szabályzata  alapján a tenyésztés felügyelete.  A hatátozatait az elnökségi határozatokkal azonos módon hozza, üléseit szükség szerint, de legalább egy évben egyszer tartja.

1. 5.                 
      26. EGYESÜLET VAGYONA GAZDÁLKODÁSA

1. Az Egyesület vagyoni eszközei:

Az egyesület vagyonát álló, fogyó vagyontárgyak és pénzeszközök képezik.
Az Egyesület bevételei:
a) tagdíjak,
b) az Egyesület rendezvényeinek, szolgáltatásainak  bevételei
c) támogatások
Az Egyesület  tagjai évenkénti tagdíjat fizetnek, melynek mértékét a közgyűlés állapítja meg.

2. Az Egyesület pénzeszközeinek felhasználására

Az Egyesület pénzeszközeinek célszerű felhasználására éves költségvetést készít. A következő évre szóló költségvetést és az előző év gazdálkodásáról szóló beszámolót az elnök terjeszti a Közgyűlés elé jóváhagyás végett. A kifizetések  a  bankszámla feletti rendelkezésre jogosult elnök  aláírása alapján teljesíthető, az ide vonatkozó mindenkori  az egyesület bankszámláját vezető bank üzletszabályzata szerint. Az egyesület nonprofit szervezet. Az egyesület vállalkozási tevékenységet, csak  céljainak megvalósulása érdekében végezhet. Az egyesület a gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel és azt jelen alapszabályban meghatározott tevékenységre fordítja. Az egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik. Az Egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. Az Egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén  a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont  a macskák ivartalanításával is  foglalkozó állatvédő szervezetnek, ha ilyen nincs akkor bármely állatvédő  közhasznú szervezetnek kell átadni. 
A vezető tisztségviselők felelőssége jogutód nélküli megszűnés esetén:
(1) Az egyesület jogutód nélküli megszűnése után a vezető tisztségviselőkkel szemben e minőségükben az egyesületnek okozott károk miatti kártérítési igényt - a jogerős bírósági törléstől számított egy éven belül - az egyesület törlésének időpontjában tagsági jogviszonyban álló tag vagy az érvényesítheti, akinek a részére a megszűnéskor fennmaradó egyesületi vagyont át kellett adni, vagy ha lett volna vagyon, át kellett volna adni.
(2) Az egyesület megszűnését megelőző két évben a vezető tisztségviselők az egyesület megszűnésétől számított két évig egyetemlegesen kötelesek helytállni az egyesület hitelezőivel szemben mindazon tartozásokért, amelyeket az egyesület vagyona vagy a vagyoni hozzájárulást nem szolgáltató egyesületi tagoknak a jogi személy általános szabályai szerinti helytállási kötelezettsége nem fedezett. Az egyesület gazdálkodását a hatályos jogszabályok rendezik.

VI.

IRATOKBA NYILVÁNTARTÁSBA BETEKINTÉS

Az Elnökség az Egyesület tagjai a jogi személy tagjai,  részére köteles az egyesületre jogi vonatkozóan felvilágosítást adni, és számukra az Egyesületre  vonatkozó iratokba és nyilvántartásokba betekintést biztosítani. A felvilágosítást és az iratbetekintést a vezető tisztségviselő a jogosult által tett írásbeli titoktartási nyilatkozat tételéhez kötheti. Az Elnökség  megtagadhatja a felvilágosítást és az iratokba való betekintést, ha ez az egyesület  üzleti titkát sértené, ha a felvilágosítást kérő a jogát visszaélésszerűen gyakorolja, vagy felhívás ellenére nem tesz titoktartási nyilatkozatot. Ha a felvilágosítást kérő a felvilágosítás megtagadását indokolatlannak tartja, a nyilvántartó bíróságtól kérheti a jogi személy kötelezését a felvilágosítás megadására. Ptk 3:23. §

VII. AZ EGYESÜLET FELÜGYELETE

A) A jogi személy törvényességi felügyelete

A jogi személyek feletti általános törvényességi felügyeletet a jogi személyt nyilvántartó bíróság látja el. A törvényességi felügyeleti jogkör nem terjed ki olyan ügyekre, amelyekben más bírósági vagy közigazgatási hatósági eljárásnak van helye. A törvényességi felügyelet nem irányulhat a jogi személy döntéseinek gazdaságossági, célszerűségi szempontból való felülvizsgálatára. Ha a törvényes működés helyreállítása érdekében tett intézkedések nem vezetnek eredményre, a nyilvántartó bíróság megszünteti a jogi személyt. 2011. évi CLXXXI. törvény [ Cnytv. ]  4/A fejezete tartalmazza a törvényességi felügyeleti eljárás szabályait. 
2011. évi CLXXV. törvény [ Civil tv. (új) 
(4) A bíróság az ügyész keresete alapján feloszlatja az egyesületet, ha annak működése vagy tevékenysége a 3. § (3)-(5) bekezdésébe ütközik.
(6) *  A feloszlatott egyesület a nyilvántartásból való törlésről rendelkező bírósági határozat jogerőre emelkedésének napjával szűnik meg.

B) Az egyesület  határozatainak bírósági felülvizsgálata

A felülvizsgálat oka és a kezdeményezésre jogosultak:
Az egyesület  tagja, vezető tisztségviselője kérheti a bíróságtól a tagok vagy az  egyesület szervei által hozott határozat hatályon kívül helyezését, ha a határozat jogszabálysértő vagy az alapszabályba ütközik.

A határozat hatályon kívül helyezése iránti kereset:
(1) A határozat hatályon kívül helyezése iránt attól az időponttól számított harminc napon belül lehet keresetet indítani az egyesület  ellen, amikor a jogosult a határozatról tudomást szerzett vagy a határozatról tudomást szerezhetett volna. A határozat meghozatalától számított egyéves, jogvesztő határidő elteltével per nem indítható.
(2) Nem jogosult perindításra az, aki a határozat meghozatalához szavazatával hozzájárult, kivéve, ha tévedés, megtévesztés vagy jogellenes fenyegetés miatt szavazott a határozat mellett.
(3) Ha a határozatot a jogi személy vezető tisztségviselője támadja meg, és a jogi személynek nincs más olyan vezető tisztségviselője, aki a jogi személy képviseletét elláthatná, a perben a jogi személyt a felügyelőbizottság által kijelölt felügyelőbizottsági tag képviseli. Ha a jogi személynek nincs felügyelőbizottsága, vagy a felügyelőbizottság valamennyi tagja felperesként perben áll, a bíróság a jogi személy perbeli képviseletére ügygondnokot rendel ki.
(4) A határozat hatályon kívül helyezése iránti per megindításának a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs. A bíróság indokolt esetben a felperes kérelmére a határozat végrehajtását felfüggesztheti. A felfüggesztést elrendelő végzés ellen nincs helye fellebbezésnek. A perben bírósági meghagyás nem bocsátható ki.

A határozat hatályon kívül helyezése:
(1) Ha a határozat jogszabályt sért vagy az alapszabályba ütközik, a bíróság a határozatot hatályon kívül helyezi és szükség esetén új határozat meghozatalát rendeli el.
(2) A határozat hatályon kívül helyezését kimondó bírósági ítélet hatálya a határozat felülvizsgálatának kezdeményezésére jogosult, de perben nem álló más személyekre is kiterjed.
(3) Ha a jogszabálysértés vagy az alapszabályba  ütközés nem jelentős és nem veszélyezteti a jogi személy jogszerű működését, a bíróság a jogsértés tényét állapítja meg.

VIII.

EGYESÜLET MEGSZŰNÉSE

Jogutódlással történő megszűnés:
Egyesület csak egyesülettel egyesülhet és csak egyesületekre válhat szét.

A jogutód nélküli megszűnés okai
a) tagok vagy alapítók kimondják megszűnését; vagy
b) az arra jogosult szerv megszünteti
feltéve mindegyik esetben, hogy a jogi személy vagyoni viszonyainak lezárására irányuló megfelelő eljárás lefolytatását követően a bíróság a jogi személyt a nyilvántartásból törli. A jogi személy jogutód nélküli megszűnésének általános esetein túl az egyesület jogutód nélkül megszűnik, ha
a) az egyesület megvalósította célját vagy az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg; vagy
b) az egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt.
A Cvtv. 11.  (5) szerint A bíróság az ügyész keresete alapján megállapítja
a) az egyesület megszűnését, ha  megvalósította célját vagy céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg [Ptk. 3:84. § a) pont],
b)  tagjainak száma hat hónapon keresztül a Ptk.-ban meghatározott legkisebb létszám alá csökken (10 fő), feltéve, hogy az a)  pont szerinti esetekben az abban foglaltakra figyelemmel az egyesület nem határozott a megszűnéséről,

IX. FEGYELMI ELJÁRÁS SZABÁLYAI

E szabályzat rendezi a tag  jogszabályt, az alapszabályt vagy az egyesületi határozatot sértő vagy az egyesület céljával összeegyezhetetlen tagi magatartás esetén alkalmazható jogkövetkezményeket és a taggal szembeni eljárás szabályait vagy mindezeknek a mellőzését;

I. fejezet

Általános rendelkezések

1.§.

A fegyelmi eljárás, illetőleg a fegyelmi felelősségre vonás célja
(1)    A fegyelmi vétséget elkövető tag bizonyított cselekményével arányban álló fegyelmi büntetés meghozatala és ezzel az elkövető visszatartása a jövőbeni hasonló cselekmények elkövetésétől.
(2)    A FH  tagoknak fegyelmi vétség elkövetésétől való visszatartása.

2.§.

A Fegyelmi Szabályzat személyi hatálya
(1)   A Fegyelmi Szabályzat személyi hatálya a FH tagjaira terjed ki.

3.§.

A fegyelmi eljárás elrendelésére jogosultak
(1)    A fegyelmi eljárást a FH Elnöke rendeli el, ellene az elnökhelyettes rendeli el.

2. fejezet

Fegyelmi vétségek, fegyelmi büntetések

4.§.

FEGYELMI VÉTSÉGEK,

(1)
a) Tag nem vehet részt az  FH és tagjai , vagy más szervezet, vagy személyek elleni rosszhiszemű tevékenységben.
b) Tag nem ronthatja alaptalanul más hitelét.
c) Tag köteles rendezvényeken és máshol sportszerűen viselkedni.
d) Tag nem vehet részt kutyaviadalon résztvevőként, nézőként, fogadóként.
e) Tilos TÖRZSKÖNYVVEL, vagy bármely irattal visszaélni
f) TILOS MACSKÁT KERESKEDŐNEK ELADNI
g) Tisztségviselő nem élhet vissza tisztségével, nem sérthet tagsági jogokat.
h) Tag nem rongálhatja szándékosan az egyesület vagyonát.
i) Tilos az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény előírásait megszegni, a macskát  nem az egyesület tenyésztési szabályzatában  leírt feltételeknek megfelelően tenyészteni, illetve a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló 41/2010 (II. 26.) kormányrendelet követelményeinek nem megfelelő módon tartani. Tilos az állatot akár az Átvt. Akár a büntető törvénykönyvbe ütköző módon kínozni. 
j) Az egyesület tagja nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását és az egyesület tevékenységét.
k) Tag nem tanúsíthat  alapszabályt , más FIFE, és/vagy egyesületi szabályzatot vagy  egyesületi határozatot sértő vagy az egyesület céljával összeegyezhetetlen tagi magatartást
l) Az Egyesület kizárja azt a tagot, akit bíróság jogerős és végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre ítélt és a közügyektől eltiltott.
m) A tagnak jogszabályt, az egyesület alapszabályát , más FIFE, és/vagy egyesületi szabályzatot vagy az   egyesület bármely szervének  határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartása kizáró ok
Tag köteles betartani a macska vásárlás, csere, fedezés, fedeztetés okán kötött szerződéseit. A fegyelmi vétséget elkövető természetes személy egyesületi tagot a fegyelmi eljárás keretében kell felelősségre vonni. Kivételt képez az olyan fegyelmi vétség, amelynél a tényállás bizonyított és ennek alapján írásbeli figyelmeztetésnél súlyosabb fegyelmi büntetés kiszabás nem indokolt.

5.§.

FEGYELMI BÜNTETÉSEK

A fegyelmi büntetések a következők:
a) írásbeli figyelmeztetés
b) a FH  ben betöltött tisztségviseléstől történő eltiltás
c ) eltiltás a FH által rendezett rendezvényeken /kiállítás, verseny, klubnap, stb./való részvételtől.
d) eltiltás a FH által nyújtott kedvezményektől
e) FH ből való kizárás
f) tenyésztési tevékenység határozott idejű felfüggesztése.
Az első bekezdés b.), c.) pontjaiban meghatározott fegyelmi büntetések 6 hónaptól 3 évig, a d.) pontban meghatározott fegyelmi büntetés esetén 1 évtől 3 évig terjedő időtartamban határozható meg. Az e ) pontban meghatározott, kizárás fegyelmi büntetés időtartama legalább 3 év. A fegyelmi büntetés időtartamát, valamint letöltésének kezdő és végső napját a fegyelmi határozat rendelkező részében naptári dátummal kell meghatározni. Az f) pont  tenyésztéssel, törzskönyvezéssel kapcsolatos szabálysértés esetén a kizárás büntetés helyett alkalmazható, ha az ügyben nyomatékos enyhítő körülmények merülnek fel. Ez esetben a minimum három hónap a jogerős fegyelmi határozattól számítva, a maximum három év.
A fegyelmi büntetés időtartamát, valamint letöltésének kezdő és végső napját a fegyelmi határozat rendelkező részében naptári dátummal kell meghatározni.
g ) az eljárás alá vonttól  a jogerős elmarasztaló határozat esetén az okozott indokolt költségek megtérítése követelhető. (Pl. terembérlet, fegyelmi bizottsági tagok útiköltsége stb.)

 A tagnak jogszabályt, az egyesület alapszabályát más FIFE, és/vagy egyesületi szabályzatot vagy közgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartása esetén a FH Elnöke (ellene elnökhelyettes), az eljárás folyamán az eljárás jogerős befejezéséig a fegyelmi alá vont tagsági jogait, tenyésztéssel, törzskönyvezéssel kapcsolatos szabálysértés esetén a tenyésztési tevékenységét is határozatban felfüggesztheti. E határozatok ellen jogorvoslatának helye nincsen. Az egyesület elnöke tagsági jogai felfüggesztésének csak a 26.§-ban leírtak esetén van helye. A tagsági jogok, illetve a tenyésztési tevékenység felfüggesztésének kezdő időpontja, ha nem az eljárás folyamán történik akkor a fegyelmi eljárás elrendelésének időpontja .

III fejezet

A FH fegyelmi szervei

6.§.

A FH fegyelmi szervei a következők:
a) Fegyelmi Bizottság
b) közgyűlés

7.§.

Fegyelmi Bizottság

(1) A fegyelmi bizottság 3 fős tanácsban jár el. Határozata többségi szavazással jön létre.
(2) Ha a fegyelmi bizottságnak  nincs jogi végzettségű tagja  jogi szakértő részvétele az első fokú eljárás során kötelező. A jogi szakértőt a FH elnöke (ellene elnökhelyettes) kéri fel.

8.§.

A fegyelmi bizottság jogosult  a FH tagjai ellen az elsőfokú fegyelmi eljárás lefolytatására.

9 §.

Közgyűlés

A fegyelmi Bizottság határozat ellen benyújtott fellebbezés elbírálása a FH  közgyűlése jogosult

IV. fejezet

Fegyelmi eljárás

10. §.

Az elsőfokú fegyelmi eljárás szabályai

A fegyelmi eljárást a FH Elnöke-ha ő az érintett akkor, elnökhelyettese  -  írásban rendeli el. A fegyelmi eljárás elrendelésére indítványt tehet a FH bármely tagja.

11. §.

A fegyelmi eljárást fel lehet függeszteni, ha azzal összefüggő, más hatósági eljárás van folyamatban. A felfüggesztés időtartama a más hatósági eljárás jogerős lezárásáig állhat fenn.

V. fejezet

A fegyelmi tárgyalás

12. §.

(1) Az ügyben eljáró bizottság a fegyelmi eljárás elrendelését követő 15. napon belül a fegyelmi alapját képező dokumentumok egyidejű megküldésével az eljárás megindításáról írásban köteles értesíteni az eljárás alá vont személyt és egyben kitűzi a tárgyalást.

Az erről szóló értesítést legalább 15 nappal a tárgyalás előtt ki kell küldeni. Minden a Fegyelmi eljárással kapcsolatos iratot igazolható módon kell kézbesíteni.

(2) A Fegyelmi Bizottság tagjait és a panaszost, továbbá a tanúkat írásban kell meghívni. A  Fegyelmi Bizottság Elnöke  gondoskodik a tárgyalás megfelelő előkészítéséről, amennyiben szükséges az előzetes meghallgatás foganatosításáról. A tárgyalás megnyitását követően a  Fegyelmi Bizottság Elnöke számbaveszi a megjelenteket, majd az iratokat. A tárgyalás megkezdésekor és az egész eljárás folyamán az összeférhetetlenséget vizsgálja.

(3) A tárgyalásra meg kell hívni az eljárás alá vont személyt, esetleges jogi képviselőjét, meg kell hívni úgyszintén azokat, akiknek a fegyelmi vétség elkövetéséről közvetlen tudomásuk van. A Fegyelmi Bizottság Elnöke az eljárás alá vont tagot azzal hívja meg, hogy igazolatlan elmaradása a tárgyalás megtartását és a határozathozatalt nem akadályozza. Be kell szerezni az üggyel kapcsolatban fellelhető egyéb bizonyítékokat (okiratokat, jegyzőkönyveket, stb.) is.

(4) Az eljárás alá vont illetve jogi képviselője részére tértivevényes levélben kell a meghívást és minden egyéb dokumentumot kézbesíteni. Át nem vett küldemény esetén a második kézbesítést követően az irat kézbesítettnek minősül. Amennyiben van e-mail címe az eljárás alá vontnak, vagy képviselőjének a küldeményt e-mailon is meg kell küldeni, amennyiben az első küldeményt nem veszi át.

13. §.

(1) A fegyelmi ügy tárgyalásán az eljárás alá vont személy elé kell tárni a fegyelmi eljárás alapjául szolgáló tényeket és körülményeket, továbbá módot kell neki adni arra, hogy észrevételeit, védekezését szóban, vagy írásban előterjeszthesse.

(2) Az Fegyelmi Bizottság eljáró tanácsa köteles lehetővé tenni, hogy a fegyelmi eljárás alá vont személy a tárgyalás egész tartama alatt – kivéve a határozathozatalt megelőző zárt tanácskozást – jelen legyen, az eljáró bizottság Elnökének engedélyével a tanúkhoz kérdést intézzen, a tanúvallomásokra és egyéb bizonyítékokra észrevételt tegyen.

(3) A fegyelmi tárgyalást a  Fegyelmi Bizottság eljáró tanácsának Elnöke vezeti. Gondoskodik a jelen Fegyelmi Szabályzat rendelkezéseinek betartásáról, a fegyelmi eljárás alá vontat megillető jogok érvényesítéséről és köteles a fegyelmi eljárás alá vontat az őt megillető jogokról (bizonyítási indítvány előterjesztése, tanúhoz való kérdés intézése, stb.) tájékoztatni.

(4) A Fegyelmi Bizottság eljáró tanácsának Elnöke gondoskodik a bizonyítás felvételéről.

A bizonyítás – kivételesen indokolt esetben – a Fegyelmi Bizottság eljáró tanácsának Elnöke által megbízott eljáró tanács tag által is felvehető. A fegyelmi eljárás alá vont személyt ennek a helyéről és időpontjáról legalább 15 nappal előbb értesíteni kell.

(5) Az első fokú eljárást lehetőleg egy tárgyaláson be kell fejezni, amennyiben ez nem lehetséges folytatólagos tárgyalást kell kitűzni. A folytatólagos tárgyalásra a jelenlévőket szóban, a távollévőket írásban kell meghívni.

14. §.

Az eljárás során megtartott minden tárgyalásról és bizonyítás-felvételről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelybe az eljárás alá vont személy szóbeli előterjesztéseit és nyilatkozatait, valamint a tanúvallomásokat fel kell venni. A jegyzőkönyvben fel kell tüntetni az eljáró fegyelmi szerv megnevezését, a meghallgatás helyét, idejét, a jelenlévő személyek nevét, az eljárás tárgyát és ügyszámát. A jegyzőkönyv része a jelenléti ív is.

A tanúk vallomásait, valamint az eljárás alá vont személy nyilatkozatait e személyekkel alá kell íratni.

Amennyiben az eljárás alá vont a jegyzőkönyvet nem írja alá, azt a tényt, két tanú aláírásával a jegyzőkönyvben rögzíteni kell az esetleges indokok közlésével. Fegyelmi bizottsági tag külön véleményét úgyszintén a jegyzőkönyvben kell rögzíteni.

A  jegyzőkönyv egy példányát a  határozattal együtt  a fegyelmi eljárás alá vont személy részére kézbesíteni kell.

15. §.

Az elsőfokú fegyelmi eljárást lehetőleg az elrendeléstől számított 60 napon belül be kell fejezni.

A Fegyelmi Bizottság eljáró tanácsa az ügy kivizsgálása után a hatáskörébe tartozó ügyben döntést hoz.

16. §.

Az eljárást meg kell szüntetni:

„fegyelmi vétség hiányában”, ha az eljárás alá vont személy vétséget nem követett el,

„bizonyítékok hiányában”, ha a fegyelmi eljárás eredményeként a fegyelemsértést nem lehetett megnyugtató módon bizonyítani,

„elévülés” címén, ha a vizsgálat közben derül ki, hogy a fegyelmi vétség elévült.

A fegyelmi eljárás megszüntetéséről az eljárás alá vont személyt írásbeli határozattal értesíteni kell.

Ha a tag még mielőtt kézhez venné a fegyelmi eljárást elrendelő határozatot megszünteti a tagsági viszonyát.

 Ez esetben a fegyelmi bizottság az eljárás megszüntetése mellett a megszüntető határozat  indokolásban a fegyelmi eljárásra okot adó tényeket és bizonyítékokat ismerteti, megállapítja, hogy azt tisztázni a kilépés miatt nem tudta. Amennyiben a FIFE szabályzat megköveteli ,  a határozatot-kérelemre- annak a szervezetnek a rendelkezésére bocsátja, amelyiket a kilépett személy  tagsági viszony létrehozása érdekében megkeres.

17. §.

(1)Ha az eljárás során a fegyelmi vétség a fegyelmi eljárás alá vont személy által történt elkövetése bebizonyosodott, a  Fegyelmi Bizottság eljáró tanácsa határozatot hoz, amelyben az 5. §-ban meghatározott fegyelmi büntetés valamelyikével sújtja az elkövetőt.

(2)A határozatba a jogorvoslati lehetőséget bele kell foglalni. A határozat eredeti példányát a Fegyelmi Bizottság eljáró tanácsának elnöke és tagjai írják alá.

(3)Az utolsó tárgyaláson a határozatot szóban ki kell hirdetni. A kihirdetést követő 8 napon belül a határozatot írásba kell foglalni és tértivevénnyel kell megküldeni a fegyelmi alá vont személy, a panaszos, a fegyelmi eljárást elrendelő személy részére. A fegyelmi határozat jogerőre emelkedési ideje a kézhezvételtől számított 15 nap.

18. §.

(1)A fegyelmi határozat bevezető részből, rendelkező részből és indoklásból áll.

a.)     A bevezető rész tartalmazza a Fegyelmi Bizottság nevét, a határozathozatal idejét, valamint az eljárás alá vont személy adatait.

b.)     A rendelkező rész tartalmazza a megállapított fegyelmi vétség megjelölését, a Fegyelmi Szabályzat meghatározott pontjára hivatkozással a kiszabott fegyelmi büntetést, továbbá a jogorvoslati (fellebbezési) lehetőséget, ennek határidejét és azt, hogy a fellebbezést hová kell benyújtani.

c.)     Az indoklás tartalmazza az eljárás során egyértelműen bebizonyosodott tényeket és körülményeket, az elkövetett cselekmény rövid leírását, az eljárás alá vont személy felajánlott, de a bizottság által nem foganatosított bizonyítási cselekményeket az elutasítás indokának megjelölésével, valamint a súlyosbító és enyhítő körülményeket.

(2) Ha a fegyelmi határozat hibás névírást, szám- vagy számítási hibát, vagy más hasonló nyilvánvaló elírást tartalmaz, a fegyelmi szerv a határozatát bármikor kijavíthatja.

19. §.

Ha a fegyelmi eljárás során bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúja merül fel, a Fegyelmi Bizottság eljáró tanácsának Elnöke  a rendelkezésére álló bizonyítékok megjelölésével köteles értesíteni a területileg illetékes rendőri vagy ügyészi szervet.

20. §.

A fellebbezési eljárás szabályai

(1)    Az első fokon hozott fegyelmi határozat ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye a másodfokú fegyelmi szervhez. (közgyűlés)

(2)    A fellebbezésnek a fegyelmi büntetés végrehajtására halasztó hatálya van.

21. §.

(1) A fellebbezést az első fokon eljárt bizottságnál kell írásban benyújtani. A FH bármely más szervéhez tévesen benyújtott fellebbezést az első fokon eljárt fegyelmi szerv részére haladéktalanul meg kell küldeni, s egyben közölni kell a fellebbezés e más szervhez való érkezésének időpontját.

(2) A fellebbezést az elsőfokú fegyelmi szerv az összes irattal és a bizonyítékokkal együtt köteles 15 napon belül az ügy másodfokú elbírálására jogosult fegyelmi szervhez felterjeszteni.

22. §.

(1) Ha az elsőfokú fegyelmi szerv azt észleli, hogy a fellebbezés elkésett, azt köteles jegyzőkönyvben megállapítani és a fellebbezést elutasítani.

23 §.

A másodfokon eljáró fegyelmi szerv az iratok kézhezvételét követő – igazolási kérelem esetén annak elfogadását követő – hat hónapon belül köteles az ügyben tárgyalást tartani és érdemi határozatot hozni. A másodfokú fegyelmi szerv a tárgyalásra köteles meghívni az eljárás alá vont személyt, valamint a hivatalból indult eljárásban az elsőfokú fegyelmi eljárás elrendelésére jogosultat. Szükség esetén újabb tanúkat, szakértőket hallgathat meg, és további bizonyításkiegészítést foganatosíthat. Az adminisztrációt az egyesület elnöke(Elnökhelyettese) végzi, a másodfokú döntésben azonban nem vesznek részt az Elnökség tagjai.

24. §.

(1) A másodfokon eljáró fegyelmi szerv az elsőfokon kiszabott fegyelmi büntetést enyhítheti, vagy súlyosbíthatja, helybenhagyhatja.  A fegyelmi büntetés azonban nem súlyosbítható, ha csak a fegyelmi vétséget elkövető személy fellebbezett. A másodfokon eljáró szerv az ügyet kizárólag a fellebbezés keretein belül vizsgálhatja.

(2) Ha a fellebbezést a másodfokú fegyelmi szerv alaptalannak találja, azt – az elsőfokú határozat hatályban tartása mellett – elutasítja.

(3 )Ha az elsőfokú eljárás során jelentős eljárási szabályszegés történt, illetőleg ha további nagy terjedelmű bizonyítás, vagy az eljárás megismétlése mutatkozik szükségesnek, a másodfokú fegyelmi szerv az elsőfokú határozatot hatályon kívül helyezi, és az elsőfokú fegyelmi szervet új tárgyalásra  utasíthatja. Ebben az esetben a hatályon kívül helyező határozatnak tartalmaznia kell a hatályon kívül helyezés okait, továbbá az új eljárásra vonatkozó elvi állásfoglalást.

(4) A másodfokú fegyelmi szerv által tartott tárgyalásra, valamint a másodfokú fegyelmi határozat tartalmára az elsőfokú eljárás szabályai megfelelően irányadók.

(5)Amennyiben a közgyűlésnek nincs jogvégzett tagja, jogi szakértőt kell felkérni levezető elnökként. Miután a döntésben nem vesz részt azonos lehet az elsőfokon eljárt jogi szakértővel.

25. §

A másodfokon hozott határozat jogerős, ellene további fellebbezésnek nincs helye. A határozat hatályon kívül helyezése iránt törvényszéki eljárást lehet kezdeményezni.

26.§

A bíróság által bejegyzett törvényes képviselő tagsági joga csak abban az esetben függeszthető fel, ha bűnvádi eljárást indítanak ellene, vagy, ha az eljárás lefolytatását akadályozza az együttműködést megtagadja. Tagsági jogát az elnökhelyettes   függesztheti fel. A jogerős határozatig egyéb esetben elnöki teendőit elláthatja, ha kárt okoz a Ptk  3:24. § szerint felelősséggel tartozik.

VI. fejezet

Elévülés

27. §.

A fegyelmi eljárás megindítását megelőzően vizsgálni kell, hogy a fegyelmi eljárás alapjául szolgáló cselekmény, vagy mulasztás nem évült-e el. Elévült a cselekmény, ha a fegyelmi vétség elkövetésének időpontjától,  2 év  már eltelt.

Amennyiben a fegyelmi eljárás alapját képező ügyben  hatósági  illetve  bírósági eljárás indul, az elévülés a jogerős határozat meghozatalakor   kezdődik.

Az elévülés  a származási lap hitelességével való visszaélés  esetén felfedezésekor  kezdődik.

VII. fejezet

Vegyes rendelkezések

28. §.

Akit kizártak a FH -ból, csak a jogerős határozatban kiszabott fegyelmi büntetés tényleges letöltése után nyújthat be tagfelvételi kérelmet.

29. §.

Hatályba léptető rendelkezések

A fegyelmi szabályok az Alapszabály kihirdetésével egyidejűleg lépnek hatályba.

X.

VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Jelen Alapszabályban nem szabályozott kérdésekre a Polgári Törvénykönyv, Egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. Törvény., valamint a mindenkor hatályos egyéb jogszabályok irányadóak.

2011. évi CLXXXI. Törvény a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról  38. § (1) A létesítő okirat módosítását változásbejegyzési kérelemmel kell bejelenteni a bíróságnak.

Az egységes szerkezetbe foglalt létesítő okiraton a kérelmező  igazolja, hogy a létesítő okirat egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel a létesítőokirat-módosítások alapján hatályos tartalmának. Az egységes szerkezetű okiratból egyértelműen ki kell tűnnie, hogy az egységes szerkezetű okirat elkészítésére a létesítő okirat mely pontjának változása adott okot.

Az Egyesület  módosított Alapszabályát a 2020.10 .31.-i Közgyűlés fogadta el  Budapesten  helyszínen  és léptette hatályba 2020.10 .31.-i hatállyal